Dorottyánk egy angyal volt.. Valószínűleg a sós levegő és a meredek, embert/kutyát próbáló hosszú séták hatására végig tündérien viselkedett! Megvolt az első izomláza is, ugyanis a harmadik naptól amint alkalma adódott megpihent a pálmák árnyékában, vagy odakucorodott az apja lábára! Néha annyira megmakacsolta magát - ő már pedig nem mozdul egy lépést sem tovább - hogy Apu már nem bírta ideggel és felkapta, majd ölben vitte egy darabon.. Egy biztos, most már tudjuk mi a gyenge pontja, ami már csak azért is kínos, mert egész nyáron ez a "sanyarú" sors vár rá!
Ui.: ISZONYATOSAN HORKOL!
